A jó házasságok nem csak az égben köttetnek, hanem a földben is. Ha növényeket házasítunk, olyan társakat válasszunk, amelyek nem versengenek egymással, egyformán életerősek, egészségesek. A kertész felelőssége, hogy olyan növényközösséget hozzon létre, ahol minden növény profitálhat a közösségből, így a kert egy nagy, egységes, élő szervezetként működik.

Ismerjük meg a növényválasztás csínja-bínja.

Miután ismertek rovarriasztó növények, méhlegelők, valamint olyan növények, amelyek kártevőket mérgező anyagokat bocsátanak a talajba, mindezt számításba kell venni tervezéskor. Az utóbbira példa a körömvirág, amely a legközkedveltebb növénytárs. Vértetű, almamoly, levéltetű, káposzta bagolylepke riasztó.

Azok a növények tartoznak ide, amelyek elvonják a fő terménytől a kártevőket. Ha például sarkantyúkát ültetünk rózsa közé, biztos, hogy a levéltetveket elcsábítják a rózsákról. Cikk ajánlat:Rovarcsalogató növények

Azok a gyenge gyökérzetű gyomok tartoznak ide, amelyeket a főnövény körül meghagyunk. Ide tartoznak a herefélék, amelyek “megművelik” a talajt, így a főtermény gyökerei mélyebbre kúszhatnak, hogy ott tápanyagra és vízre leljenek. Ezért hagyjunk meg lóherét paradicsom vagy kukorica közelében. Cikk ajánlat:Paradicsomtermesztés házikertben

Olyan növényeket válasszunk, amelyek vonzzák a beporzást végző rovarokat, méheket, lepkéket, zengő legyeket valamint a jótékony katicabogarakat. Az utóbbiak a levéltetvek ősellenségei. Ültessünk e célból köményt, napraforgót, citromfűt.

Figyelem! Íme a természetes ízfokozók! Néhány gyógy- és fűszernövény jótékonyan befolyásolja a környezetébe ültetett növények aromáját. Próbáljuk ki a konyhából már ismert bazsalikom és paradicsom párosítását. Mindkettejük hasznára válik a házasítás. A borágó a spenótot ízesíti.

Néhány erős hajtású, magas vagy sűrű növény támasztékul szolgál, árnyékol, és felfogja a szelet, így óva a sérülékenyebb növényeket. Az alacsony termetű, széles levelű növények élő mulcsként óvják a talajt a kiszáradástól és a túlmelegedéstől, elnyomják a gyomokat, árnyékolják a gyökereket. Ilyen szolgálatot tesznek a tökfélék vagy saláták a hagyma számára.  Hatékony segítői egymásnak a karós bab, a sütőtök, és a kukorica. Környezeti igényeik nagyjából hasonlók. A karós bab gyökérgümőiben tevékenykedő Rhizóbium baktériumok ugyan növelik a talaj nitrogén ellátottságát, de a talajt nem árt érett marhatrágyával és/vagy komposzttal is feltölteni a vetés előtt. A kukoricaszárra felcsavaró babnak nem kell külön támaszték. A kukorica rögzítése sem kétséges, hiszen a felfutó bab segíti ezt. A sütőtök pedig természetes mulcsként működik, árnyékolva a talajt véd a túlmelegedéstől, a kiszáradástól és a némiképp gyomosodástól is.

Az erős illatú növények gyakran rovarriasztók. Mások éppen elnyomják a főnövény esetleg kártevő csalogató illatát. Ha répa közé hagymát, póréhagymát ültetünk, távol tarthatjuk a sárgarépa legyeket. A zeller a káposztafélék hernyóit riasztja. A kései káposztafélék között a zellek apró gumókat képez, de leveleit jól hasznosíthatjuk. A paradicsom is kiváló riasztónövény! Abársonyvirág másodlagos anyagcsere termékeket tartalmazó illóolaja révén viszont elpusztítja a káros baktériumokat, riasztja a férgeket, gombákat, egyéb talajlakó kártevőket és a gyümölcsfákat is védi levéltetű-invázió esetén. Emiatt gyakran ültetik konyhakertbe is. Főleg paradicsommal és uborkával összeültetve ajánlott. Díszíti a spenót és saláta sorokat. A bársonyvirág csigacsalogató is (a csigák pusztítják őket, de róluk begyűjthetők és eltávolíthatók!).

Talajkondícionálók azok a növények, amelyek tápanyagokat kötnek meg, és bocsátanak a talajba felvehetővé téve őket a szomszédos növények számára. A pillangósvirágú növények, mint a lóhere, bab, borsó megkötik a levegő nitrogénjét, és a növények számára felvehető formába alakítják. A mustár gyökérzete biológiailag aktív anyagokat választ ki, amelyek pusztítják a talajlakó kártevőket. Lényegében talajfertőtlenítőként funkcionál. A sorközökbe ültetett lóhere fokozza a káposztafélék vagy más levélzöldségek nitrogénellátását. Ugyanilyen céllal társíthatjuk a karósbabot a korai káposzta különféle fajtáival. Cikk ajánlat: A mustár mint köztes növény

Még néhány növénytárs:

• Almakorona alatt a snidling varasodáscsökkentő
• Burgonya- zöldbab burgonyabogár ellen
• Macskagyökér vakond és pocokűző
• Sarkantyúka csökkenti a póréhagyma csípősségét
• Szamóca hajtásfejlődését az izsóp segíti
• Uborka lisztharmat ellen metélőhagymát ültessünk

Cikk ajánlat: Titkos információs szupersztráda

A minél bőségesebb termés érdekében ültessünk a zöldségek közé virágokat, amelyek nektárt termelnek, így vonzva a beporzást végző hasznos rovarokat.

Virág típusok

Ültessünk egyszerű, szimpla virágokat, hiszen a legtöbb dupla virág hibrid fajta, és nem biztos, hogy megfelelően táplálékkal szolgálnak a rovaroknak. Győződjünk meg róla, hogy a virágok reproduktív szervekkel (porzó, termő) rendelkeznek.  

Virágformák

Ha sokféle virágformájú növényt ültetünk, sokféle rovart fognak vonzani. A nyitott virágú százszorszéptől a forrt szirmú gyűszűvirágon és a pipacs négyszirmú virágán át a cickafark hajtásvégi, lapos virágzatáig.

Folyamatos virágzás

Olyan virágokat ültessünk, amelyek hosszan virágoznak. A gyűszűvirág például heteken át virágzik. A napraforgó virágzatban az apró virágok néhány napig nyílnak. Ültessünk a szezon különböző szakaszában virágzó növényeket illetve olyanokat, amelyek egész szezonban virágoznak. A piros mécsvirág például májustól októberig virágzik. Néhány hosszan virágzó évelőről itt talál információt. Cikk ajánlat: Hosszan virágzó évelők;

Cikk ajánlat: Vegyszermentes kertészkedés; Vetésforgó

Forrás: Companion Planting Guide; Kerttervezés faj és fajtatársítással

• Magaságyás
• Érdekes társítás

• Témák: Növényápolás

  Kulcsszavak: növénytársítás