A burgonyára szokták mondani, hogy népeledel. Az volt évtizedekkel ezelőtt és minden bizonnyal még hosszú ideig az marad. Nem csoda, hogy az orosházi piacon is sokan helyeslik a kormány szándékát.
– Helyes, ez nagyon helyes, jó ötletnek tartom – mondja az egyik középkorú hölgyvásárló, egy másik pedig hozzáteszi, mindenképpen jó dolognak tartja, hiszen nyugodtabban vesz majd krumplit.

A szabályozás szerint ezentúl csak a fajtára jellemző megjelenésű, nem sérült burgonyát lehet árulni. Vagyis, ha repedt, ha vágás vagy harapásnyomok vannak rajta, esetleg foltos, már nem hozható forgalomba. Emellett a címkén például pontosan fel kell majd tüntetni a fajtáját is, ami a vevők szerint szintén nagy segítség.

– Megkérdezi az ember az áruházban, hogy milyen fajta krumpli, mire azt a választ kapja, hogy krumpli és vigye. Hát nem úgy van az, azt föltétlen tudni kell, hogy milyen fajta – fejti ki egy piacon vásárló hölgy, a mellette álló férfi pedig tovább viszi a szót. – Ugye a burgonyáknak is nagyon sok fajtája van, van, ami sülve jó, van, ami főve jó és olyan is, amit mindkettőre lehet használni és annak, aki ismeri a fajtákat, vagy, aki nem ismeri annak is jó, ha fel van tüntetve és ezt egy jó ötletnek tartom – érvel Üveges György.

(Archív fotó: Rajki Judit)

Ahogyan a kormány is jó ötletnek tarja, így ezután a csomagoláson rajta lesz a krumpli fajtája a csomagoló és a forgalmazó nevével, a csomagolás időpontjával, valamint az „étkezési burgonya”, illetve „újburgonya” megnevezéssel együtt. Azonban még így sincsen „teljes biztonságban” a vásárló.
– Az előre csomagolt krumplinál már jártam úgy, hogy elvágtam és rohadt volt a közepe – teszi hozzá a beszélgetéshez az egyik éppen válogató vevő.

A Földművelésügyi Minisztérium szerint éppen az ilyen esetek miatt volt szükség a szigorításra, mivel ekkor az egy kilós csomagban lévő burgonyát ugyan kifizette a vásárló, de nem tudta mindet felhasználni. Még fontosabb, hogy az értékesített terméknek legalább 3,5×3,5 centiméteresnek kell lennie, illetve újburgonya esetén 2,8 centiméter a minimális határ. Ennek a betartása kapcsán azért felmerülnek kérdések is.
– Nem tudom, mit fog tenni a termelő. Egy zsákba különválogatja majd méret szerint a teljes termést? Vagy, hogy fog ez működni? – teszi fel a kérdést az egyik kereskedő és elmondja azt is, hogy a fajta ugyan eddig nem volt nála kiírva, de tudja, melyik milyen és, ha kérdezték tőle a vásárlók, akkor elmondta.

A megvalósítás részleteiről egyelőre nem esett szó, ami biztos, hogy termelőknek 4 hónapjuk van kitalálni, miként oldják meg szelektálást, a kereskedőknek és a forgalmazóknak pedig ugyanennyi türelmi idejük van kifuttatni a korábbi szabályok alapján csomagolt termékeket.