• 2014.04.29.
• -
• Fábos Erika/Vasárnap Reggel

Hazánkban minden ötödik ember elhízott. A diéta nem feltétlenül jelent éhezést. Minden módszerhez türelem kell. Testmozgás nélkül lassabban fog menni. Heti egy kiló az ideális fogyás.

Ünnepek után és a nyár előtt sokan kezdenek fogyókúrázni. Sajnos azonban tíz diétázóból csak ketten tudják egy évnél hosszabb ideig megőrizni a fáradságosan elért eredményt, tízből hárman pedig több kilót nyomnak, mint a fogyókúra előtt. Pedig a súlyvesztés nem csupán esztétikai kérdés: egészségjavulást és jobb közérzetet eredményez.

A magyarországi adatok alapján jelenleg kétmillióra tehető az elhízottak és négymillióra a túlsúlyos emberek száma. Pedig sok betegség kialakulásában rizikótényező az elhízás. Kezdve a porckopástól és derékfájdalomtól a szívinfarktusig, a magas vérnyomásig. De ide sorolható a stroke és a cukorbetegség is. Lefogyni tehát nem a fürdőruha miatt fontos, hanem azért, mert a fogyás maga az egészség. Egy felmérés szerint a fogyni vágyók hatvan százaléka a szomszédai, ismerősei révén, 36 százalék a bulvárlapokból, a televízióból, vagy az internetről tájékozódik a fogyókúrák mikéntjéről. Csak 12 százalék azoknak az aránya, akik orvoshoz vagy dietetikushoz fordulnak segítségért.

Tóth Éva táplálkozási szakértő azt mondta: az elhízás egyik legfőbb oka nem csupán a helytelen táplálkozás, de maga a fogyókúra is lehet. Szerinte, aki diétázni kezd, fontos, hogy valamilyen jó módszer szerint tegye, különben nem lesz a fogyásból semmi, csak céltalan és fölösleges éhezés.
– A fogyókúra legtöbbször ténylegesen „kúraszerű”, vagyis nem vezet tartós életmódváltáshoz, és nem állandósulnak azok az egészséges szokások, melyek a súlyvesztést okozták és garantálnák a megtartását – mondta Tóth Éva. – Az eredmények szerint a fogyókúrázók négy százalékának sikerül hosszú távon, tartósan megváltoztatni az életmódját. A többiek jojóznak, vagyis egyre több felesleges kilót szednek vissza magukra. Éppen ezért fontos, hogy a diétához kérjen a fogyókúrázó segítséget, és ha leadta a felesleget, néhány alapszabályt muszáj betartani és a mozgást sem szabad elhagyni a tartós eredmény érdekében. A táplálkozási szakértők szerint az energiabevitel 70, a mozgás 30 százalékban játszik szerepet a fogyásban, mégis csak mozgással kiegészítve érhető el tartós eredmény. 1000–1500 kalória és heti négyszer legalább félórás testmozgás biztosan sikerélménnyel jár.

Havonta 4–5 kilótól lehet megszabadulni így, ami még nem egészségtelen. Magyarországon minden negyedik embernek szembe kell néznie a súlyproblémáival és minden ötödiknek az elhízással. Közülük szinte mind próbálkozott már valamilyen fogyókúrával. Rendszerint hiába. Ötszáz megkérdezett diétázó több mint fele már legalább három fogyókúrán túl van. Mindössze húsz százalékuk tudott tartós fogyást elérni, vagyis 80 százalékuk csak néhány hónapra veszített a súlyából, aztán visszahízott. Az érintettek több mint fele úgy nyilatkozott, a korábban átélt „kudarcok” miatt csalódottá vált, és inkább együtt él súlyproblémáival. Halmos Norbert belgyógyász szerint az ideális fogyókúra nem a koplalásról szól, alapja a tervszerű táplálkozás és a rendszeres és megfelelő intenzitású testmozgás.

– A hosszú távú testsúlycsökkentő diétában elsődleges a kalóriabevitel. Nőknél 1200, férfiaknál 1500 kalória a megfelelő, valamint az állati eredetű zsírok és a szénhidrátok fogyasztásának a csökkentése. Különösen a gyorsan felszívódó szénhidrátok bűnösek – fehér kenyér, rizs, krumpli, tészta – ezek ugyanis pillanatok alatt emelik a vércukrot, és inzulintermelést váltanak ki. Ez zsírraktározáshoz vezet. Érdemes tehát inkább barnarizst választani, gyümölcsöt enni, elhagyni a cukrot és a fehér lisztből készült termékeket.

Fontos a sok rost, vagyis a zöldségek és a vitaminbevitel, ha ugyanis ebből hiány van, az éhség is nagyobb. Az egyensúly nagyon fontos: a túlzott fehérjebevitel komoly károkat okozhat a szervezetben és a sokáig tartó szénhidrátmegvonás is lehet káros. Vese-, szívelégtelenség és csontritkulás lehet a rossz fogyókúrák ára. Nem csupán a BMI-index ad tájékoztatást: az elhízás okozta szövődmények elsősorban hasi (alma típusú) elhízásnál jelentkeznek. A kockázat a férfiaknál 102, a nőknél 88 centiméter haskörfogat mellett tekinthető nagynak.

Fontos az is, hogy ne csak a víz ürüljön és ne a fehérjék kerüljenek égetésre, hanem a zsírok. Ezért fontos a mozgást is megtervezni és szakszerű segítséget kérni hozzá. Az elhízás kialakulásában nagy felelősség hárul a felnőttekre. A gyerekek veszélyeztetettsége főként abban rejlik, hogy fiatalkorban a test szöveteiben lévő zsírsejtek a túlzott kalóriabevitel hatására nemcsak nőnek – mint a felnőtteknél –, hanem szaporodnak is. Azok a gyerekek tehát, akik már korán jóval nagyobb tömegű zsírszövetet építenek fel, sokkal hajlamosabbak a felnőttkori elhízásra.

A dietetikusok a korai elhízás megelőzésének egyik legfontosabb lehetőségét az anyatejes táplálásban és abban látják, hogy a szülők gyermekeik jövője érdekében odafigyelnek a súlyukra és arra, melyek lesznek azok az alapanyagok, amik bekerülnek a konyhába. Azok a gyerekek, akik sok gyümölcsöt, zöldséget kapnak és nem a félkész, hanem a frissen készülő ételekhez vannak hozzászokva, felnőttként is tudatosabban és egészségesebben táplálkoznak. Azért sem mindegy, milyen táplálkozási szokások rögzülnek, mert az elhízási hajlam bizonyos mértékig örökölhető. Ha mindkét szülő kövér, akkor 80, ha csak az egyik, akkor 50 százalék a valószínűsége, hogy gyerekük elhízott lesz. Sajnos a korral a testsúly is nő: változatlan táplálkozás mellett évente egy kilogramm testsúlygyarapodás következik be, mert a korral az alapanyagcsere lassul, így az energialeadás is csökken. Ugyanakkor 70 év felett már kevés az elhízott, mert a kövérek közül – főként a férfiaknál – kevesen érik meg ezt az életkort.

http://www.kiskegyed.hu/test-es-lelek/fogyokura/fogykura-hibak-129189