A tél hiányának eddigi legpozitívabb hozadéka, hogy nagyon korán előbújt a medvehagyma (Allium ursinum). Nem kis örömömre már két hete megjelent a piacon (legalábbis nálunk), éppen jókor, mert tél végi zöldhiányomat ilyenkor már sem a brokkoli, sem a káposzta nem képes kielégíteni. Csak a szép sötétzöld medvehagyma!

Otthon aztán szomorúan tapasztaltam, hogy a csokor tele volt nagyon pici levélkékkel, amelyek még hetekig boldogan nődögélhettek volna élőhelyükön. Most, hogy beindult a szezon, és az emberek a legnagyobb lelőhelyeken (a Mecsekben, a Bakonyban és a Gerecsében) kívül is egyre több medvehagymaforrást fedeznek fel, érdemes a szedők és a szedetők figyelmét is felhívni néhány szabályra.

Törvény rendelkezik a nem védett területeken gyűjthető gomba, gyógynövény - így a medvehagyma - szedéséről: engedély nélkül csak a saját szükségletnek megfelelő mennyiség, max. 2 kg/fő/nap gyűjthető. Ennél nagyobb mennyiség csak az erdőgazdálkodó engedélyével szedhető.

Védett területeken (pl. tájvédelmi körzet, nemzeti park) még a legkisebb mennyiséghez is a helyi természetvédelmi hatóság engedélye kell, különben szabálysértést követ el a gyűjtő.

Fejenként max. 2 kg gyűjthető naponta

A másik dolog a szedés módja: nyilván, aki végre jó kis helyre bukkant, netán eladásra szedi (szedeti) a medvehagymát, szeretne egységnyi idő alatt minél több levelet begyűjteni, hiszen a szezon nem tart sokáig, ugyanakkor egy csokor medvehagymáért 350-400 forintot is elkérnek a piacon. Ennek ellenére jó lenne, ha mindenki ügyelne arra, ne tépje ki tövestül a leveleket, sőt, az egy csokorban sugárszerűen elhelyezkedő leveleknek lehetőleg csak a harmadát szedje le. És azt se sarlóval!

Persze érthető a lelkesedés, mert tényleg zseniális növényről van szó. Nevének eredete ugyan nem teljesen világos, mert bár mindenhol azt írják, hogy a barnamedve első útja a medvehagymásba vezet, ahol a gyökereket kiássa, egy medveügyekben és botanikában is jártas kedves olvasó korábban felvilágosított, hogy ez nincs így: a medvék tavasszal a fű- és sásfélék szénhidrátban gazdag hajtásait eszik, de kiássák a hangyabolyokat és egérfészkeket is. Meg a medvehagymát, ha éppen van arrafelé. Eszi, nem eszi, mindegy is, az viszont tény, hogy a medvehagyma mindent tud, amire a legyengült, kiürült szervezetnek ilyenkor szüksége van: vitamin- és ásványianyag-tartalmának köszönhetően immunerősítő, vértisztító, vérnyomáscsökkentő, hurutoldó, köhögéscsillapító, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Egyedül azoknak nem javallott, akik véralvadásgátlót szednek. Nem mellesleg pedig nagyon finom! Akinek a gyomra nem bírja a fokhagymát, vagy úri neveltetése annak szagát, a medvehagymával nyugodtan próbálkozhat, mert bár jellegzetes fokhagymaillata és -íze van, nem marad meg olyan tartósan, mint a rokonáé.

A medvehagyma gyűjtésénél a másik veszélyforrás, hogy levele nagyon hasonlít a gyöngyvirágéra és az őszi kikericsére. Ha már virágzanak, könnyű őket megkülönböztetni, de ilyenkor kora tavasszal csak a levelekből indulhatunk ki.

Sokan mondják, hogy nem kell aggódni, mert

- a természetben nem fordulnak elő egy helyen. Ez a kikericsre még igaz is lehet, mert réteken, mezőkön nő, nem pedig erdőkben, ahogy a másik kettő. Viszont - szintén egy olvasótól tudjuk - a Lővérekben együtt zöldell a medvehagyma és a gyöngyvirág levele.

Ha már virágzik, nem lehet összetéveszteni a gyöngyvirággal

- a medvehagyma levelét könnyű felismerni az átható fokhagymaillatról (főleg, ha megdörzsöljük), míg a gyöngyvirág levele szagtalan. Viszont ember legyen a talpán, aki egy csokor hagymaszagú levélből kiszúrja az esetleg egyetlen szagtalant. Minden levelet meg mégsem lehet összetörni, dörzsölgetni… Marad hát az egyetlen biztos módszer: meg kell tanulni felismerni a növényeket, vagy szervezett túrán szedjük, ill. megbízható helyen vegyük, nehogy úgy járjunk, mint tavaly az a férfi, akinek halálát a gyöngyviráglevéllel sütött rántotta okozta.

Ha a két levelet megnézzük, jól láthatóak a különbségek:

A fonákján fényes, sima, kerekded levél a gyöngyvirágé.

A kicsit gyűröttebb, hosszabb, keskenyebb, matt felületű a medvehagymáé.

Aki teljesen biztosra akar menni, a legegyszerűbb, ha ültet a kertjébe. Félreeső, árnyékos helyen, akár fenyőfa alatt is szépen megél, ráadásul megvédi a többi növényt a kártevőktől és betegségektől. Tapasztalatok szerint csak a bab és a zöldborsó nem szeretik a társaságát. Magról vetve kb. 2 év múlva már szép termés várható.

Szóval tankoljuk fel szervezetünket, fagyasztónkat, kamránkat medvehagymával, de vigyázzunk rá, nehogy Magyarországon is védetté kelljen nyilvánítani, ahogy pl. Németországban a nagy népszerűség miatt már veszélybe került.

Aki nem csak nyersen eszi, vagy spenót helyett, mint én, recepteket bőven talál. Pl. főzeléket itt, pitét itt.

Forrás itt és a képekre kattintva.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!