Életmód-Otthon-kert.

Kert: Naspolya

Naspolya: szottyosan jóC-vitaminban gazdag rózsaféle

Frissítve: 2013.11.28.

Szerző: Kiss Éva

Nem "szabályos" gyümölcs: a színe barnás, mintha romlófélben lenne, nem lehet egy jó nagyot harapni belőle, az íze is szokatlan - de azért érdemes felfedezni a késő ősz gyümölcsét, a naspolyát.

Címkék: pektin, gasztronómia, C-vitamin, gyümölcsök, naspolya

Ismerjük meg! A naspolya (Mespilus germanica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik, az alma, a körte, a birs rokona. Egyes források szerint Japánból származik, másutt úgy tudják, hogy egy kínai kantonból lopták át Európába, ismét más szerint a számos egyéb gyümölcs megismerésének szokásos útján, a Földközi tengeri kereskedelem közvetítésével terjedt el Ázsiából. Az biztos, hogy Kelet- és Délkelet-Európában erdőszéleken, cserjésekben vadon is megterem. Magyarországon a házi kertek, díszkertek kedvelt gyümölcskülönlegessége. Nagyobb mennyiségben Szentes és Szeged környékén termelik. Viszonylag kistermetű fa vagy bokor, a meleget kedveli, ezért a Kárpát medencétől északabbra már nemigen él meg. Három-öt méter magas fa vagy cserje, vesszői barnásak vagy vörösesbarnák. Lombkoronája önmagában is dísze lehet kerteknek, parkoknak.


	Naspolya: a lekvárja is ízletes

Virágai öntermékenyülők, ami azt jelenti, hogy akkor is terem, ha csak egyetlen példány van belőle a közelben. A félárnyékot is elviseli, a különböző talajtípusokhoz jól alkalmazkodó, igénytelen növény, de kedveli a mélyrétegű, nyirkosabb talajokat. Nem fagyérzékeny, a teleinket jól tűri. Május közepétől virágzik, virágai fehérek. Gyümölcse gömbölyű vagy körte alakú. Héja molyhos, színe éretten barna, édeskés fanyar ízű, állománya kásás. Késő ősszel érik. A fáról leszedve még kemény és élvezhetetlen a naspolya, de érlelés után megpuhul, vékony héja pergamenszerűen elválik, lehúzható és sötétebb barna lesz, íze pedig édessé válik. Régebben ismerték több fajtáját, például a nottinghami, házi és hollandi fajtájú naspolya, de ma már ezeket nem termesztik. Manapság fellelhető fajtái: Early Red, Pineapple, Premier, Grossa De Sicilia, Eulalia.

Miért jó? Mintegy 12 százalék szénhidrátot és az almafélék közül is kiemelkedő mennyiségű, 12 mg C-vitamint tartalmaz száz grammonként. Éretten a nyersen való fogyasztása mellett lekvár főzésre is alkalmas, mivel magas a pektintartalma. Tartalmaz még vasat és kalciumot, emellett jelentős mennyiségű cserzőanyagot is. A vastartalma miatt fogyasztása vérzékenyeknek kifejezetten ajánlott és ezen kívül még csonterősítő hatása is van. Gyulladáscsökkentő hatású növényként ismeri a természetgyógyászat. Energiatartalma 55 kcal, 236 kJ/100 gramm.

Jó tudni! A naspolya ún. utóérő gyümölcs, október végén, november elején lehet szüretelni. Régen szalmára terítve érlelték a kamrában, de akkor is jó, ha a leszedésével megvárják az első fagyot. A somhoz és a kökényhez hasonlóan ugyanis legjobban akkor fogyasztható, ha megcsípte a dér, népiesen szólva "szottyossá" válik.

Hogyan fogyasszuk? Feldolgozható gyümölcslekvárnak, pürének (húsok mellé köretként), vagy más gyümölcsfajtákkal (például birs, alma, körte, vagy szilva) vegyesen ivólének. Az érett, dércsípte gyümölcsöt fogyaszthatjuk nyersen. Ilyenkor a héját lehúzzuk, a magokat kikerüljük, mert ezek élvezhetetlenek. Zselét is lehet belőle főzni, mert sok pektint tartalmaz.

Tippek-tanácsok Parfét készíthetünk a naspolyából, ha a megmosott gyümölcsöt megtisztítjuk a héjától és a magvaitól, majd turmixgépben összetörjük. Narancslikőrrel, cukorral, vaníliás cukorral, pici sóval ízesítjük, majd habba vert tejszínbe keverjük, és formába öntve fagyasztjuk.

Lekvárnak elkészítve nem kell a héját, magvait sem eltávolítani, hanem kilónként négy deci víz hozzáadásával főzzük, amíg szét nem esnek a gyümölcsök. Szitán átnyomjuk, azután adjuk hozzá a cukrot, azzal együtt sűrűre főzzük. Üvegekbe téve száraz dunsztba helyezzük. Sokféle süteménybe, krémbe, egyéb édességbe felhasználható.

Érdekességek

A naspolyafa terméséből és leveléből előállított készítmények a szájüreg és a garat gyulladásainak csökkentésére használhatók. Bélbetegségek kezelésében is szerepet kapott. A naspolyafa kérgének főzetét a népi gyógyászatban vérzések csillapítására alkalmazták. A naspolyamagból készített teának vesekő elleni gyógyhatást tulajdonítanak.

Dr. Bálint György kultúrtörténeti érdekességként idézi a XVII. században élt Lippai Jánost, aki a Posoni kert c. könyvében már említi a naspolyát: "A noszpolyafa gyümölcseit, minek előtte meglágyul, akkor szedik: de jobb, ha a fáján hagyják, hogy egyszer vagy kétszer megcsípje a dér, s édesebb leszen. Ha elébb leszedik, s szalmára rakják, úgy is meglágyul, és akkor eszik őtet nyersen, mert főve nem láttam."

Címkék: