A sisakvirágok nemzetségébe több mint 250 lágyszárú faj tartozik. Specializálódott virágzatuk miatt a növényeket csak poszméhek tudják beporozni, ezért az elterjedésük a méhek lakóterületével egyezik meg. Orvosságként kis mennyiségben a népgyógyászat használja, a rómaiak a nyugtató, pulzust lassító hatását ismerték. Nagy mennyiségben halálos lehet: hányást, hasmenést, szív és légzésleállást okozhat. Vadászó kultúrákban nyílméregnek alkalmazzák, ellenmérge nem ismert.

Egyik nálunk honos fajuk, a farkasölő sisakvirág nevét onnan kapta, hogy a néphit szerint a növényből készült kenőcs megvéd a farkasember támadásától. Ha a farkasember emberi formájában szagol bele a virágba, akkor azonnal felveszi a vérfarkas alakot. A babona feltehetően onnan származik, hogy pásztorok a növény környékén farkas tetemet találtak.

A mérsékelt égöv egyik legmérgezőbb növénye, nálunk a középhegységeket kedveli ez az egy méteres magasságig megnövő lágyszárú. Ha gyerekkel kirándulsz nézz körül, hogy van-e a környéken bokor méretű, fekete bogyós növény. Vigyázz velük, mert a termése édeskés ízű és a gyerekek imádják szüretelni a feltűnő bogyókat. Ráadásul ezek tartalmazzák a legnagyobb koncentrációban a növény egyébként minden részében megtalálható mérgező alkaloidjait. A mérgezés tünetei a kitágult pupilla, fényérzékenység, tachycardia, hallucinációk és akaratlan izommozgások.

A magyar folklór néha boszorkányfűnek, néha pedig szépasszonyfűnek nevezi. Régen az elismerésre vágyó nők a szemükbe cseppentették a belladonna kivonatát, ami kitágítja a pupillát. A gyakori használat vakságot okoz, ezért ma már talán kevesebben alkalmazzák ezt a trükköt.

Egy barátom még főiskolás korában fogyasztott el nagyobb mennyiséget a növény hallucinációt okozó magjaiból: „A maszlag egy tróger trip. Egyszer toltuk csak, akkor 400 szem magot is felcsipegettem. Nem kellett volna, mert mondták utána, hogy ennyit nem mindenki él túl. Én három napig egy huzamban kommentáltam a Viva tévét, egy olyan dobozon, aminek nem volt képcsöve. A következő két hét alatt lassan sikerült bebútolnom, de azért rendesen odarakott az út. Valahogy rosszabbul működik a fejem azóta.”

Az éjszaka nyíló növény minden része alkaloidokat tartalmaz. A gyerekek kifejezetten érzékenyek lehetnek az egyik összetevőre, az atropinra: a mérgezés szinte mindig halálos kimenetelű. A datura Indiában kedvelt eszköze az ön- és szerelmi gyilkosságoknak.

Pálfitól megtanulta az ország: ha el kell tenni láb alól a megunt férjet, adagolj gyöngyvirágot a pörkölthöz (Horthy idejében a tiszazugi asszonyok légypapírból kiáztatott arzénnal mérgezték meg kibírhatatlan urukat). Az egész növény súlyosan mérgező, nagy mennyiségben hasi fájdalmat, hasmenést és halált okoz. Levele nagyon hasonlít a medvehagymáéra. Egy időben teremnek, ezért áprilisban vigyázzunk a medvehagyma szedésével!

Ha az ondósejteket teniszlabda nagyságúra, és a petevezetéket ezzel arányosan felnagyítanánk, a spermiumok eltévednének a női ivarszerv harminc kilométer hosszú barlangjában. A tudomány megmondta, hogy találnak egymásra: a petesejt gyöngyvirág illattal csalogatja magához a hímivarsejteket. Talán ezért használta a népgyógyászat az impotencia gyógyítására a gyöngyvirág balzsamot. Nietzsche után szabadon: ha nem javítja meg, majd csak beledöglik.

A nagyon lassan növekvő fa akár 2000 évig is élhet. Azért is érhet meg ilyen tisztes kort, mert a piros gyümölcsét kivéve szinte minden része mérgező. A tiszafa taxánt tartalmaz, amely főleg a friss hajtásokat lelegelő állatokra veszélyes. A lovak reagálnak legérzékenyebben a mérgezésre, 400 mg/testsúlykilogramm halálos lehet számukra. A mérgezés gyors lefolyású, izomremegés, görcsök, nehéz légzés kíséri, majd beáll a halál.

Állítólag sok XIV. századi angol íjkészítő belehalt a tiszafa-mérgezésbe, mert munkájuk során túl gyakran érintkeztek a fával, ami a középkori íjak fontos alapanyaga volt. Voldemortnak is tiszafából készült varázspálcája van, de a méreg ellenszeréről nincs tudomásunk.

Már néhány levél elfogyasztása is halálos lehet. A kétnyári növény hatóanyaga a koniin, egy a nikotinhoz hasonló méreg. A központi idegrendszer működését zavarja meg: blokkolja az ideg–izom ingerület áttevődést. Ennek eredménye a lábaktól felfelé elinduló bénulás, a halált a légzés leállása okozza. Ha a mérgezést időben észlelik, mesterséges légzéssel életben tartható a beteg addig, amíg a mérgezés tünetei elmúlnak, rendszerint 48-72 óra múlva.

A bürökpohár az ókori Görögország egyik kiszabható halálbüntetése volt, Szókratészt ezzel a módszerrel végezték ki. „Ne felejtsd el Kritón, hogy Aszklépiosznak tartozunk egy kakassal” - mondja utolsó szavait Platón Phaidon című dialógusában, ahol a mester végső óráiban a lélek halhatatlansága mellett érvel.

Forrás: 

http://divany.hu/zold/2011/08/09/halalos_novenyek_elnek_a_hazunk_korul/