Évente több mint 600 millió adag élelmiszert pazarolunk el a háztartásainkban Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kutatása szerint. A veszteség pénzben kifejezett értéke fejenként 18 000, összességében pedig több mint 170 milliárd forint. A Nébih az élelmezési világnap alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszerpazarlás nem csak gazdasági, de környezetvédelmi és erkölcsi probléma is.

Ezt az elképesztő mennyiségű élelmiszert kidobjuk a szemétbe, a feleslegnek ugyanis mintegy 99%-a nem jut el a rászorulókhoz. Csupán 2000 tonnát kapnak meg azok, akiknek nagy szükségük volna rá. Ha teherautókra pakolnánk a Magyarországon elpazarolt ételt, a konvoj Budapesttől Párizsig érne.

A Nébih friss kutatása rávilágít, hogy egy átlagos magyar állampolgár évi 65 kg élelmiszerhulladékot „termel”. Ennek fele nem megelőzhető (csirkecsont, zöldség- és gyümölcshéj, tojáshéj stb.), a másik fele viszont egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne. Utóbbi, megelőzhető részt nevezzük élelmiszerpazarlásnak, ami Magyarországon több mint 300 ezer tonnát tesz ki évente. Ez a mennyiség megközelítőleg 600 millió adag élelmiszert jelent, ami több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné. A veszteség pénzben kifejezett értéke meghaladja a 170 milliárd forintot, azaz fejenként 18 000 forintnyi élelmiszert pazarolunk el évente.

Félmillió ember lehetne egész évben etetni abból, amit a szemétbe dobunk

Az emberek 90%-a tagadja, hogy rendszeresen dobna ki ételt, de valószínűleg csak nincsenek tudatában annak, hogy a sok kicsi összeadódva hatalmas mennyiséget jelent.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) becslése szerint a globális élelmiszer ellátási láncban a megtermelt élelmiszerek jelentős hányada − hozzávetőleg egyharmada – végzi hulladékként, amely mintegy 1,3 milliárd tonnát tesz ki évente. Egy népszerű hasonlat szerint, ha az élelmiszer-hulladék egy ország lenne, akkor üvegházhatású-gázkibocsátásával az Egyesült Államok és Kína mögött a harmadik helyet foglalná el.

Az élelmiszerpazarlás ellen az elmúlt években Magyarországon széleskörű összefogás indult el. Ennek első eredménye az Élelmiszer Érték Fórum létrehozása volt 2014-ben, amelyben a társadalom és a gazdaság minden szegmense képviselteti magát. A Nébih Maradék nélkül programja 2 évvel később, 2016-ban jött létre azzal a céllal, hogy a szemléletformálással csökkentse a háztartási élelmiszerpazarlás mértékét, emellett oktatási programot is indított.

Mérjük meg a kidobott élelmiszert! Csodálkozni fogunk

Gondolkodjunk előre: milyen étkezések lesznek, hány ember fog enni, és biztos vagyunk-e benne, hogy lesz időnk főzni?

Csak olyat vegyünk meg, ami el is fog fogyni, amit szeret a család!

Fagyasszunk le minden romlandó ételt, amit nem tudunk időben elfogyasztani!

Rendszeresen vizsgáljuk át a hűtőt, és használjuk fel a közeli lejáratú termékeket!

Tegyük el és használjuk fel a maradékokat! Varázsoljunk belőlük új ételt!

(Kiemelt kép forrás: zoldujsag.hu)

Forrás: https://oroscafe.hu/2020/10/17/elelmiszerpazarlas-nebih-pocsekolas-elelmezesi-vilagnap-ehezes-oroshaza-oroshazi-hirek/