Egy kertes házban élő család a nyári hónapokban a vízfogyasztása átlag 20 százalékát öntözésre fordítja. Idén a hőség miatt ez a mennyiség még nagyobb lehet, de néhány trükkel faraghatunk belőle.

KÉP

Míg szüleink generációjának elég volt 3-4 naponta locsolniuk, a globális felmelegedés miatt manapság szinte naponta kell. 2017 első hat hónap-jában a sokévi átlagnál helyenként 30 százalékkal kevesebb csapadék hullott Magyarországon, miközben nagyon sok szeles, azaz a talajfelszínt szárító nap volt. És itt ez a június, ami a meteorológiai statisztikák szerint elméletileg a legcsapadékosabb hónap, ehhez képest az ország jelentős részét aszály gyötri.

FORRÁS

Az előbb említett 20 százalék még úgy is sokba kerül, ha a helyi víz-műveknél locsolási kedvezményt kérünk (nálunk májustól októberig csök-kentik a vízdíjat 10 százalékkal ennek köszönhetően). Ám jó tudni, hogy egy finoman permetező öntözőberendezésből csupán a vízcseppek 40-50 százaléka éri el ténylegesen a növényeket, a talajfelszínt, mert a többi el-párolog menet közben. De azt is ki kell fizetni! 

Nem lehet megoldás az, ha valamilyen módon leburkolod a kertet, és nem csak azért, mert sok helyütt az önkormányzat szabályozza, hogy a kert mekkora részét kell zölden tartani – azért sem, mert a zöldellő kert jelentős mértékben hűti a környezetét, hiszen a párolgás során hőt von el attól. Át kell tehát gondolnod, miként juttasd ki az éltető vizet növényeidnek, hogy mindannyian jól járjatok.

1. Ne taposd a talajt
Ha eddig nem is voltak ösvények a kertedben, mostantól alakíts ki néhá-nyat. A talaj vízhasznosító képessége ugyanis nagy mértékben azon múlik, mennyire laza a szerkezete. Ha a sok mászkálástól összetömörödik a talaj, akkor olyanná válik a felszíne, mint a döngölt agyag, mindenfelé szerte-folyik rajta a víz, csak pont a növények gyökeréhez nem jut le. 
Nagy kérdés, hogy mi lesz így a kertben focizással. Mérlegelni kell: ha ez fontos, akkor tessék beszerezni egy gyepszellőztető tüskés hengert vagy gépet, és azzal időnként végigmenni a pázsiton. Ezzel csökkentheted a mohásodást is, ami megfojtja a füvet. Jó szolgálatot tesz, és felér egy kemény edzéssel, ha hetente vasvillával végigszurkálod az összetömörö-dött részeket.
Minél lazább a talaj, annál könnyebb a növényeknek erős gyökeret fe-jleszteniük: ez segít nekik átvészelni az aszályos időszakokat.

KÉP

2. Öntözz helyben
Csepegtető öntözőberendezés kialakítása nem mindenkinek egyszerű, viszont 15 százalékra csökkenti a vízveszteséget. Hasonlóan takarékos módszer, ha a slagra stopgombos öntözőfejet veszel: az ösvényt nem kell locsolni, csak a zöldet. Ugyanezt érheted el locsolókannával is, de az két-ségtelenül a legfárasztóbb megoldás. Lassan locsolj, legyél alapos. Soha ne a növényt locsold, hanem a földet körülötte!
Öntözéshez gyűjtsd az esővizet egy hordóban vagy dézsában, de eső után szorosan fedd le ezeket, nehogy a szúnyogok belepetézzenek. Nálunk az ereszcsatorna úgy van kialakítva, hogy abból egy cső levezet a fal mellett álló hordóhoz, amely minden zuhé során megtelik. Ha már túlcsorog a víz, a cső végét el lehet fordítani egy másik hordóhoz. Ha számodra a hordó nem esztétikus látvány, ásd be a földbe. Ügyelj arra, hogy MINDIG legyen fedél a tetején, nehogy a gyerekek vagy a háziállatok beleessenek. (Itt található egy angol nyelvű, de metrikus kalkulátor ahhoz, hogy kiszámold, mennyi vizet gyűjthetsz össze a tetődről.)

KÉP

3. Takard a talajt
A kívánatos 10-15 centiméter vastag mulcstakaró kialakításához bizony jelentős mennyiséget kell hazacipelni, és nagyon figyelni kell az akciókat, ám felére csökkentheti a kert vízigényét. Sajnos a mulcs csak a fokozott párolgást akadályozza meg, a gyomosodást kevéssé, úgyhogy a gyomlá-lást nem feltétlenül fogod megúszni. Ha nem tetszik a mulcs, gondolkod-hatsz talajtakaró növényekben, mint amilyen a pimpó, az örökzöld meténg, az erdei pajzsika vagy a pozsgás varjúháj. Ezek már két-három év alatt beterítik a kiszemelt területet, és árnyékolják a talajt, amely így kevésbé párologtat. Zöldtetős cikkemben már írtam ilyenekről, deezen a linken is találsz példákat. Némelyik talajtakaró növény még az árnyékot is kedveli, tehát ha keleti fekvésű a kerted, egyből két legyet ütsz egy csapásra: nem kell kínlódnod a fényszegénységet elviselő pázsit kialakításával. 
A füvesítés egyébként is az utolsó opció legyen, mert a fenntartása való-sággal zabálja a pénzt: rendszeresen nyírni, locsolni, gyomirtózni, szellőztetni, tápozni kell, és még akkor sem lesz olyan, mint az angol filmekben. Bármely környezettudatos kerttulajdonos számára ésszerűtlen választás.

4. Reggel locsolj
Kora reggel van a leghűvösebb, azaz ekkor legkisebb a párolgás mértéke, ekkor legkevesebb a locsolási veszteség. Nem könnyű csak emiatt korábban kelni, de az esti locsolás kockázatos lehet: ha éjszakára nedve-sek maradnak a levelek, megtámadhatják a növényt a kórokozók (például a gombásodás). Napközben pedig azért nem szabad locsolni, mert Nap sugarait a leveleken megülő vízcseppek nagyítóként erősítik fel, szétégetik a leveleket. Ha nincs időd reggel öntözni, akkor naplemente után, de még kora este végezd, hogy a növényeknek legyen idejük leszáradni a sötétség beállta előtt. Éjjel csak a csepegtetős módszerrel ajánlott öntözni.

5. Tervezd át a flórát
Csak azért ne ültess valamit, mert “olyan szép virágja van”. A kiszemelt növé-nyeket igényeik (napfény, víz, szél, tápanyag, talajtípus) oszd csoportokba, és egy ágyásba ültesd a hasonlókat. Ehhez napközben fotózd le többször is a kertedet, hogy legyen képed arról, melyik órában hol van árnyék, és merre tűz a Nap. Ha nagyon szélfútta a kert, érdemes szélfogó kerítést állítani vagy sövényt ültetni, mert a szél erősen szárítja a talajt. Minél több öntözést igényel a növénycsoport, annál közelebb legyen a vízvételi helyhez. Így akár a kannával is kiszaladhatsz locsolni egyet, nem fogod térdig koptatni közben a lábad, egyszersmind nem is paza-rolod a vizet. 
Azt is érdemes számításba venni, hogy mennyire érzékeny az adott nö-vény, mennyi tapasztalatod és időd van a gondozására. Ha még csak most ismerkedsz a kertészkedéssel, érdemes olyan fajtákat választanod, amelyek elviselik a lakóhelyed környékén tapasztalható létfeltételeket. Tegyél egy sétát, és nézd meg, a szomszédoknál milyen fajták virítanak dúsan – azokat érdemes választani! Munka és család mellett naponta jó, ha fél órát tudsz fordítani a kerti munkákra, azt ne egyetlen különleges példány eméssze fel.

KÉP

6. Ügyelj a növényeid egészségére
Az egészséges növény elviseli az alkalmankénti vízhiányt (persze ez ne le-gyen kifogás az öntözés elbliccelésére). Érdemes rendszeresen gyomlálni és trágyázni komposzttal vagy tápoldattal, és az elszáradt vagy beteg ré-szeket azonnal  le kell vágni. Pár éve interjúztam egy kukoricatermelővel, aki azt mondta, a jó gazda a nap felét négykézláb tölti a táblában: nem pajzán okok miatt, hanem mert csak közelről szemlélve veheti észre, hogy milyen állapotban vannak a növényei. A levelek fakó színe, érdes tapin-tása még a gyakorlatlan kertésznek is elárulja, hogy szomjas a növény. Az elszáradt részek, a tő körül kicserepesedett talaj is hasonló figyel-meztetés. 
Én azért is szeretek magam locsolni, nem pedig forgótányéros vagy más automata szórófejet használni, mert közben felmérem a kertet: erről a rózsáról le kell vágni az elnyílt virágokat, abba a süppedésbe fűmaggal kevert homokot kell szórni, a legközelebbi fűnyírás előtt pedig ki kell ásni a meggyfa tősarjait. A kora reggeli locsolás különleges alkalmat teremt arra, hogy az ember egy kicsit elvonatkoztasson a külvilág stresszétől, és kikapcsoljon a hétköznapi taposómalomból.
Igen, a kert óriási feladat. Úgy szokták mondani, hogy a kertészkedéshez meg kell érni: egy bizonyos életkor, lelkiállapot elérése szükséges ahhoz, hogy a kert fenntartását ne nyűgnek érezzük, hanem örömünket leljünk benne. Növényeink léte rajtunk múlik, de abban biztosak lehetünk, hogy meghálálják a gondoskodást.

Forrás: http://365.reblog.hu/okos-locsolas-reggeli-ontozes-viztakarekossag-csepegteto