A telket sürgősen át kell minősíttetni, a ház ráér

Akiknek zártkerti ingatlanjuk van, de nem művelik a földet, a telket 2016 végéig művelés alól kivont területté minősíttethetik. A telken álló épületet külön kell átminősíttetni, ha gazdasági épületként van nyilvántartva. Az átminősítéssel a tulajdonos csak nyerhet, a zártkerteknél sok a korlátozás.

A zártkertek tulajdonosainak csak 2016 végéig van lehetőségük átminősíttetni a telket művelés alól kivett területté, az építmények átminősítésére nincs határidő. Több százezer település széli nyaraló és kertes ház illegalitásban létezik ma Magyarországon: a telkek hivatalosan zártkertek (vagyis mezőgazdasági területek), a rajtuk álló épületek pedig mezőgazdasági építmények. Pedig a földet a tulajdonos gyakorlatilag nem műveli, az épületben pedig lakik, vagy nyaralónak használja. 

Az épületeket külön kell

A földművelésügyi miniszter rendelete szerint ezeket a telkeket 2016. december 31-ig a földhivatalnál díjmentesen művelés alól kivett területté lehet nyilváníttatni, így a tulajdonosok egyszer és mindenkorra megszabadulhatnak a zártkerteket érintő korlátozásoktól. Az épületeket viszont külön kell átminősíttetni lakóépületté, ha gazdasági épületként vannak nyilvántartva. 

Építményadó

A tulajdonosok nagy része anyagilag sem járhat rosszul az átminősíttetéssel. Hogy a föld és az épületek után milyen közterheket kell megfizetni, azt mindenhol a helyi önkormányzati adórendelet szabályozza, mondta el az Origónak Bolvári Zoltán, a Dessewffy és Dávid valamint Társaik Ügyvédi Iroda agrárjogász szakértője. 

Van olyan önkormányzat, ahol adót kell fizetni az építmények után (a melléképítmények után nem). Az nem számít, hogy gazdasági építményről, lakóépületről vagy nyaralóról van-e szó, tehát az átminősíttetés után nem kell többet fizetni. 

Mezőőri járulék

Az önkormányzatok egy része a mezőgazdasági területek tulajdonosaitól mezőőri járulékot szed. Ha valaki művelés alól kivont területté nyilváníttatja a zártkertjét, ezt már biztosan nem kell megfizetnie. 

Földadó

Néhány önkormányzat 2015-ben földadót is kivetett. Hivatalosan Magyarországon földadó nincsen, de az önkormányzatok települési adót szedhetnek, pár helyen ennek alapja a termőföld mérete vagy értéke. Az átminősítéssel ez is elkerülhető. 

Telekadó

Van, ahol az önkormányzat telekadót szed. A mezőgazdasági területekre telekadó nem vethető ki, vagyis ha valaki átminősítteti a zártkertjét, előfordulhat, hogy az adó hatálya alá kerül. 

A felsorolt közterhek megléte és mértéke településről településre változik, az érintetteknek érdemes a helyi önkormányzatnál érdeklődni felőlük (az információknak az önkormányzatok honlapján is meg kell lenniük), figyelmeztet Bolvári Zoltán. 

Érdemes átminősíttetni, ha kell, és lehet

A zártkert átminősíttetése művelés alól kivont területté elég egyszerű és ingyenes, az épület átminősíttetése már jóval bonyolultabb és költségesebb lehet. A folyamatot a helyi építésügyi hatóságnál kell elkezdeni. Előfordulhat, hogy építész segítségére is szükség lehet, aki igazolja, hogy az épület alkalmas arra, hogy lakóingatlanná minősítsék. Az átminősítést végül fel kell vezettetni a tulajdoni lapra a földhivatalnál. 

Az átminősíttetést ennek ellenére érdemes megcsináltatni. Ha valaki nem teszi meg, akkor a háza nem lesz rajta a térképen, de ez a legkisebb probléma. A ház ugyanis növeli a telek értékét (jobban, mint egy mezőgazdasági épület). 

Nem baj, ha túlépítették

A mezőgazdasági területeket elvileg csak 3 százalékban szabad beépíteni, de a kertes házként vagy nyaralóként használt zártkertek esetében ezt sokszor túllépték. Bolvári Zoltán szerint nem valószínű, hogy bárkinek baja származna abból, ha megpróbálja átminősíttetni a túlépített ingatlanját. Ha az önkormányzat korábban tudomásul vette a túlépítettséget, akkor valószínűleg az átminősítés során is tudomásul veszi; az ügyvéd a gyakorlatban nem tapasztalt problémákat ezzel kapcsolatban. 

Marad külterület

A zártkertek a települések külterületein helyezkednek el, ez az átminősíttetésüktől nem változik meg. Ha az önkormányzat kitolja a belterület határát, és belterületbe von zártkerteket, azok automatikusan művelésből kivett területté válnak. Ettől a gyakorlatban még lehet őket művelni. 

A zártkertek hátrányai

Az átminősíttetésnek a fentieken túl számos előnye van. Az egyik nagy probléma a zártkertként nyilvántartott telkekkel, hogy a tulajdonosaiknak hivatalosan művelési kötelezettségük van, aki nem műveli a földjét, földvédelmi bírságot kaphat. 

A zártkerti ingatlanokat a bankok nem fogadják el hitelfedezetnek, az ott lakók nem jelentkezhetnek be, nem kaphatnak lakcímkártyát. 

Nehéz eladni

Igazán nagy meglepetés akkor érheti a zártkertek tulajdonosait, amikor el akarják adni az ingatlant. A problémák értelemszerűen azokat is ugyanúgy érintik, akik zártkertként nyilvántartott telket szeretnének megvenni. A zártkertekre ugyanis ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a termőföld vagy a szőlőbirtok eladására. 

A földbizottság keresztbe tehet

A törvény szerint a helyi gazdáknak elővásárlási joguk van minden földterületre, az adásvételeket a helyi földbizottságnak kell jóváhagynia. A tulajdonos esetleg hiába talált vevőt a telkére, és hiába sikerült vele megegyeznie a vételárról: a bizottság megakadályozhatja a telek eladását, például arra hivatkozva, hogy túl magas az ár, telekspekulációról van szó. 

Csak a telekre van határidő

A földbizottsági engedélyezés hónapokig, akár fél évig is eltarthat, és előfordulhat, hogy a bizottság végül nem engedélyezi az eladást. Egyszóval mindenképpen érdemes átminősíttetni a zártkerti telkeket, különösen, hogy az eljárást csak 2016 végéig lehet kezdeményezni. Ha a telken olyan építmény áll, amelyet át lehet minősíttetni, akkor ezzel is érdemes megtenni, de ez nem annyira sürgős, mint a teleké, mert erre nincs határidő. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK