A kis terek sokszor kényelmetlenek, szűkösek, akár nyomasztóak is lehetnek, pedig néha elég a szemünket megtréfálni ahhoz, hogy sokkal tágasabbnak lássuk a teret. Következzen néhány ilyen trükkös eszköz jótanácsképp, még jól jöhet valamikor!

1. Válasszuk a kisebbet! 

Ha egy bútor a szoba határait feszegeti, akár vertikálisan, akár horizontálisan nézve, akkor túl nagy az adott helyiséghez. A légies érzet eléréséhez mindig hagyjunk egy kis teret a bútor szélei és a falak között (kivétel ez alól az ágy, ahol kifejezetten kuckós hangulatot adhat a két fal közé szorítás).

Kerüljük a nehéz, súlyos darabokat, amelyek hasznos teret vesznek el a szobából, egy keskeny szófa vagy szék elegendő ülőhelyet biztosíthat, míg a nagyobb kanapé csak a helyet foglalja.

2. Alacsony bútorok használata

 A padlóhoz közelebb helyezett, azaz alacsonyabb bútorok tágas, nyitott tér érzetét keltik, egyszerűen azzal, hogy nagyobb hely marad szabadon felettük. Például a hálóban alacsony ágy vagy direkt a földre helyezett matrac jó választás, ha kevés a hely. 

3. Villantsunk egy kis lábat!

A nagyobb hely illúzióját megteremthetjük a tágasság, nyitott tér érzetével. Az áramvonalas bútorok nem csak maguk felett engedik áradni a fényt, de utat engednek neki alul és maguk körül is, így azt a hatást érhetjük el velük, mintha csak lebegnének a térben. 

4. Tükröm, tükröm...

Ha kis helyről beszélünk, minden esetben szóba kell hoznunk a tükröt. Akármilyen régi és elcsépelt trükknek is tűnik, a fali tükrök használata kihagyhatatlan lehetőség a kezünkben - nem csak visszaverik a fényt, amivel derítik a belső teret, de ugyanúgy visszatükrözik a teret, a látványt is, minden egyes alkalommal becsapva a szemünket.

5. Mellőzzük a függönyt!

Ahogy a tükröknél is láttuk, minden a szem becsapásáról szól. A függönyök megakadályozzák a szemünket abban, hogy a kilátást magukba ihassák, még akkor is, ha nem az egész ablakot takarják el. A szövetek és függönyök csak még tovább zsúfolják az amúgy is kis tér elemeit. Ha mellőzzük őket, egyszerű, letisztult, egybefüggő teret kapunk. Ha mindenképp szeretnénk megőrizni a privát szféránkat, és zavar a kirakatban élés (engem például nagyon zavarna), gondolkodjunk redőnyben, szövet árnyékolókban. 

A szőnyeggel ugyanez a helyzet, ha már mindenképp használni szeretnénk, minél egyszerűbbet válasszunk, semmiképp se mintásat!

6. Fehérítsünk!

Mindenki hallott már a fehér derítő hatásáról. Megnyitja a teret, levegősnek és könnyűnek tűnik tőle, és amennyiben a falakat és a mennyezetet is ugyanolyan fehér árnyalatra festjük, a felhőszerű hatást erősítjük. Ugyanakkor elmossa a határvonalat a fal és mennyezet között, amitől a belmagasság is nagyobbnak tűnik majd. 

7. Emelejük ki a síkokat!

Akár egy magas polcról, függőleges élekről, akár egy egyszerű, ágy fölé lógatott izzólámpáról legyen szó, az olyan elem használata, ami kiemeli a vertikális teret a szobában, a nyitottság érzetét növeli. 

A vízszintesen futtatott lambéria elemek, csíkok a falon, sőt még a mennyezeten is, ugyanúgy a magasságot és a szélességet emeli ki. (A fenti képen a  függönyök ráadásul natúr színűek, szigorúan a karnis végeibe rendezve, "beengedve és keretve rendezve a kilátást", növelve a térérzetet.)

A lényeg tehát egyfajta mozgás érzetének megteremtése. Ahogy egy hosszú lábú bútor egyfajta dinamizmust hoz létre, vagy a tükrök, ahogy fényt vernek vissza, minden, amitől a szemünk a szobán belül vándorolni kezd (rendezett elemeken - az összezsúfolt rendetlenség pont az ellenkező hatást éri el), nagyobbá teszi annak térérzetét. 

8. Tisztítsuk meg az utat!

Ha kis térrel kell dolgoznunk, az egyik magától értetődő eszköz a hely maximalizálása, a darabok sarokba száműzésével. Ha emiatt viszont folyton csak belebotlunk ezekbe a dolgokba, kényelmetlen, szűk térérzetet kelthet. Ilyenkor jobb megoldás a szoba egyik felébe csoportosítani a bútorokat, hogy akadálytalanul közlekedhessünk benne. 

9. Könnyű szövetekre fel!

Amennyire lehet, kerüljük a nehéz anyagokat és szöveteket, amelyek elnyelik a fényt, és csak kisebbé teszik a teret. A len tökéletes példa a könnyű anyag használatra kis szobákban, a könnyedség érzetét teremti meg. 

10. Egyszerűsítsük le!

A kis terek lényegében a megszerkesztésről szólnak. Minél több elemet, bútort, mintát használunk egy szobában, annál zsúfoltabb lesz a hatás. Kerüljük a túl sok lomot, csecse-becsét, vagy legalább csoportosítsuk őket egy elemmé! Ugyanez igaz a képekre is, próbáljuk csak egy vagy két falra összegyűjteni őket. Kerüljük a sűrű mintákat, erőteljes színeket! Ha mindenképpen valamilyen mintás tapéta a szívünk vágya, akkor csak az egyik falon használjuk! Ugyanez igaz a színekre, ha már színes falhoz ragaszkodunk, a kis szoba egyik falát fessük csak színesre!

A lényeg tehát, hogy muszáj szigorúnak lennünk magunkkal, és kompromisszumot kötnünk, ha nem akarunk nyomasztó, zsúfolt kis tereket az otthonunkban.  

Forrás: http://otthonos.reblog.hu/tippek-amiktol-nagyobbnak-tunik-a-szoba